A stratégia háttere és célja

Szöveg

Mi az ITS?

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) Budapest városfejlesztésének 2027-ig szóló fő dokumentuma. Azokat a fejlesztési irányokat jelöli ki, ahol a Fővárosi Önkormányzat vezető és kezdeményező szerepet vállal, a legfontosabb kihívásokra, problémákra kíván a beavatkozások együttesével, új szemlélettel megoldást adni, lényeges változásokat elérni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ITS részleteiben nem tér ki minden szolgáltatási területre és az összes – a napi működéssel összefüggő karbantartási, felújítási és operatív – feladatra.

Az ITS felépítése a vonatkozó jogszabályban[1] előírt tartalmi követelményeknek megfelelve kijelöli a stratégiai célokat és az ezek elérését szolgáló programokat és kulcsprojekteket, külön fejezetben bemutatva ezek területi vonatkozásait; összegzi a megvalósítás feltételrendszerét, a nem fejlesztési jellegű egyéb fővárosi intézkedéseket.

 

Mi a stratégiai tervezés célja?

Budapest közös ügyünk, együtt kell kitalálnunk, milyen városban szeretnénk élni és milyen lépések szükségesek ehhez. Ebben a folyamatban fontos elem az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozása. A városfejlesztés fő irányait, céljait azonban közösen kell meghatároznunk, ezért mind a célok kijelölése, mind azok elérése csak akkor lehet sikeres, ha abban a városlakók, a vállalkozások, a civil- és szakmai szervezetek, továbbá a kerületek, a kormány és a különböző intézmények is partnerek. 

 

ITS2027

Fontos, hogy minél többen elmondják véleményüket, javaslatukat a város jövőjével kapcsolatban. Az újonnan választott városvezetés elkötelezett egy élhető, zöld, versenyképes és szolidáris Budapest mellett, ahol a városlakók, civil és szakmai szervezetek is aktívan beleszólhatnak a városfejlesztés ügyeibe, és részt vehetnek a tervezési folyamatokban. Az ITS is ennek jegyében készül, ennek az útnak a közös megtervezéséről szól.

Az ITS egy átfogó terv, az összes fejlesztési területet magában foglalja valamilyen szinten. Ebben a tervben válik lehetővé az ágazatok közötti kapcsolatok, összefüggések vizsgálata, a konfliktusok feltárása és kezelése éppúgy, mint az együttműködési lehetőségek megtalálása.

ITS2027

Ezért az ITS feladata nem a legapróbb beavatkozások megtervezése, a projektek kidolgozása, hanem a fejlesztési irányok helyes meghatározása, a különböző típusú fejlesztési igények között a fontossági sorrend és egyensúly megtalálása. 

Mindezt úgy, hogy figyelembe vegyük és fejlesszük azt az eszközrendszert is, amivel az intézkedések leghatékonyabban megvalósíthatók, legyen az szervezeti, eljárási, jogi vagy éppen együttműködési vagy finanszírozási eszköz.

 

Jogi háttere

Az ITS tartalmi felépítését és hatályba lépését – valamint az azt megelőző eljárást - kormányrendelet írja elő, ami a Fővárosi Önkormányzat számára is követendő. A hatályos tervhez képest lényeges változást jelent, hogy az ITS-ben az okos város módszertan ajánlásait alkalmazva a korábbiakhoz képest nagyobb szerepet kap:

  • a városlakók bevonása, véleményük, igényeik megismerése, széleskörű tájékoztatása (átláthatóság, részvételi tervezés);
  • a városüzemeltetés elemzése, a projektek fenntarthatóságának vizsgálata már a kezdetektől;
  • a szervezeti, eljárásrendi, döntési folyamatok megújítása, mely a megvalósítást hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi;
  • a társadalmi igények és a belső működési folyamatok kiszolgálását támogató infokommunikációs megoldások, és azok jövőbeli helyes megválasztását biztosító keretrendszer kialakítása.

 

A fentiek figyelembe vételével készült el 2019-ben a Smart Budapest Keretstratégia, mely az ITS készítéséhez és az abban foglalt intézkedések, projektek kialakítása, megvalósítása során is irányadó okos város alapelveket tartalmazza.

ITS2027

 

[1] 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről