Budapest Integrált Fejlesztési Program

A Program célja

A Fővárosi Önkormányzat számára fontos cél, hogy a következő hónapok nemzeti szintű forrástervezése során érvényesítse érdekeit, és legalább akkora támogatást tudjon elérni a város számára, mint ami az előző, 2014- 2020-as időszakban is rendelkezésre állt. Ennek érdekében készült el a Főváros Integrált Fejlesztési Programja, amely – az ITS-ben megjelenő fejlesztések egy részeként – azokat az elkövetkező 7 évben megvalósítani tervezett fővárosi önkormányzati (és fővárosi önkormányzati tulajdonnal érintett gazdasági szervezetekhez kapcsolódó) beavatkozási célterületeket és projektjavaslatokat tartalmazza, amelyek a hazai operatív programokon és az Európai Helyreállítási Terv finanszírozási eszközein keresztül támogathatók lehetnek.

A Program célja, hogy a szélesebb közvélemény számára is bemutathatóvá tegye a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési szándékát és támogassa az ennek érvényesítéséhez szükséges tárgyalási folyamatot.

Kapcsolódás az ITS-hez

A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) összegzi azokat a célokat és beavatkozásokat, amelyeket a Fővárosi Önkormányzat saját hatáskörben kíván megvalósítani középtávon. Az ITS céljainak megvalósításában a 2021-2027 között elérhető kohéziós források, köztük a hazai operatív programokon keresztül érkező támogatások szerepe – különösen a koronavírus járvány több évre becsült gazdasági, társadalmi és önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatása miatt – különösen fontos.

A következő három évben – az operatív programok mellett – Magyarország számára is rendelkezésére áll majd az Európai Helyreállítási Terven belül a Következő Generáció EU (Next Generation EU) alá tartozó Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF), ahol a gazdaság helyreállítását célzó forráselosztás meghatározásánál kiemelt szemponttal bír a zöld- és a digitális átállás érvényesítése.

IFP 2020

Beavatkozási területek

A kohéziós források (2021-2027) hazai felhasználásának megtervezéséhez az EU országspecifikus ajánlásait (európai szemeszter folyamat) is figyelembe véve a Fővárosi Önkormányzat a következő beavatkozási területeket azonosította, melyek a tervezett hazai operatív programokon keresztül a jelenleg elérhető uniós jogszabályi tervezetek (közös rendelkezésekről szóló ún. CPR rendelet, alap-specifikus rendeletek: ERFA/KA, ESZA+) alapján támogatható:

IFP 2020

Az Integrált Fejlesztési Program intézkedései alatt kettős bontásban szerepelnek a tervezett projektek:

  • A stratégiai projektek – önálló projektek, illetve hasonló jellegű, de különböző szervezeti egységeket érintő projekt-csomagok, – amelyek megvalósítása kiemelten fontos társadalmi, környezeti, műszaki, gazdasági, valamint gazdálkodási szempontból.

  • A további fejlesztési projektek alatt szerepelnek a projekt-portfólió további elemei, amelyek finanszírozása csak nagyobb támogatási volumen elérhetősége mellett, a helyreállítási eszközök fokozottabb bevonásával biztosítható.

 

Szakmai háttér

Az Európai Tanács 2020. július 17-21. közötti ülésén döntés született a következő a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework) és a COVID-19 járványhelyzet hatásainak kezelésére felállított Európai Helyreállítási Terv méretére és finanszírozására vonatkozóan. A javaslatok további uniós szintű tárgyalása mellett a tagországok, s köztük Magyarország Kormánya is megkezdi a kohéziós források hazai elosztását keretező Partnerségi Megállapodás és operatív programok tervezeteinek véglegesítését, az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket.

Budapest helyzete sajátos, hiszen az ország egyetlen, fejlettebb régiókategóriába sorolt NUTS2 régiója, itt él az ország lakosságának 17%-a, itt termelődik meg a GDP 37%-a, a funkcionális várostérség lakosságszáma pedig megközelíti a 3 millió főt.

A fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta megújítása folyamatban van, melynek egyik célja, hogy még inkább felhívja a figyelmet a városok kiemelkedő szerepére az éghajlatváltozás, a lakhatás, a mobilitás és további fontos kihívások kezelésével kapcsolatban. Budapestnek naponta nagyságrendileg 2 millió ember és 400 ezer vállalkozás számára kell minőségi és hatékonyan működő szolgáltatásokat biztosítania egy olyan környezetben, ahol folyamatosan változnak a társadalmi, életminőségi oldalról felmerülő igények, új technológiák és fogyasztási szokások jelennek meg, valamint módosulnak a működést és fejlesztést keretező hazai és nemzetközi jogszabályok, szakpolitikák.

ITS2027

 

 

Fejlesztéspolitikai háttér

A fejlesztési projektek támogathatóságát első körben az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez való igazodásuk befolyásolja. Az EU a 2021-27-es megvalósítási ciklusra 5 szakpolitikai célkitűzést határozott meg a CPR rendeletben .

Ezen célkitűzések megfelelnek a Fővárosi Önkormányzat stratégiai és cselekvési irányvonalának is. Az EU szakpolitikai célkitűzései (PO):

  1. Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén (PO1)
  2. Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és - kezelés előmozdításával (PO2)
  3. Jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozása révén (PO3)
  4. Szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával (PO4)
  5. A polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén (PO5)

Magyarország 2021-27-es ciklusra készülő operatív programjai a szakpolitikai célkitűzések mentén készülnek, azokon belül egyedi célkitűzéseket kijelölve. A fővárosi fejlesztéseknek ezekhez az egyedi célokhoz kell majd igazodniuk.

Mit jelent pontosan a Next Generation EU?

Stratégiai háttér

A Fővárosi Közgyűlés 2013-ben fogadta el a Budapest 2030 Hosszú távú Városfejlesztési Koncepciót , mely a főváros jövőképét, átfogó és hosszú távú fejlesztési céljait határozza meg. A koncepció ma is érvényes jövőképének meghatározó eleme Budapest erős európai városhálózati szerepe, az innovációra, kreativitásra, oktatásra, kutatás- fejlesztésre, zöldgazdaságra épülő tudás- és készségalapú gazdaság, az alacsony energiafelhasználású, de magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások előállítása, az élhetőség javítása és a magas minőségű szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása.

A koncepció célkitűzéseivel összhangban készült el 2014-ben az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) a város fejlesztésének középtávú, 2020-ig szóló terve. A Fővárosi Közgyűlés 2020-ban döntött arról, hogy a Lechner Tudásközpont által kidolgozott „Okos város fejlesztési modell módszertani útmutató” figyelembevételével a 2021- 2027 közötti időszakra új Integrált Településfejlesztési Stratégiát készít. A széleskörű társadalmi részvétel mellett készülő terv kidolgozása folyamatban van. A készülő ITS Budapest nagyvárosi és térségi szerepének erősítését és versenyképességének növelését saját hatáskörében három stratégiai területen keresztül kívánja előmozdítani:

  • Kezdeményező városkormányzással egy szolgáltató, okos és jól szervezett város feltételeinek megteremtése, melyben kulcsszerepet kap az együttműködés, az innováció, a gazdaságélénkítés, a szervezeti és humánerő fejlesztés, a digitalizáció

  • Zöld városfejlesztéssel egy élhető és egészséges, értékőrző és értékteremtő város kialakítása, mely magában foglalja a hatékony erőforrásgazdálkodást, a környezeti károk csökkentését, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, egészséges városi környezet komplex szemlélettel történő fejlesztését

  • Esélyteremtő városkormányzással egy nyitott és erős, méltányos és szolidáris közösségre épülő város létrehozása, a lakáshelyzet javításával, a szegénységet és a hajléktalanságot eredményező helyzet megváltoztatására való törekvéssel, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének biztosításával, az idősellátásban jelentkező növekvő igények kezelésével, az egészségmegőrzés feltételeinek támogatásával.

1. prioritás: Hatékony és fenntartható erőforrásgazdálkodás

Prioritás háttere

A 2015-ös ENSZ Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében az európai zöld megállapodás (EGD, European Green Deal) egyik központi célkitűzése, hogy Európa 2050-re karbon-semlegessé váljon. Az EU Éghajlat- és Energiapolitikai Keret (EEK, 20149) 2030-ig fogalmaz meg célkitűzéseket, többek között az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 40%-kal történő csökkentését az 1990-es bázisévhez képest, a megújuló energiaforrások arányának 27%-ra történő emelését a teljes energiafelhasználáshoz képest, valamint az energiahatékonyságnak ugyancsak 27%-kal való javítását. A fentiekkel összhangban készült el a Nemzeti Energia és Klímaterv célrendszere, így Magyarország is vállalta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig 1990-hez képest (NEéK, 202010).

Prioritás célja

A prioritás alatt felsorolt intézkedések és projektek hozzájárulnak Budapest klíma- és környezetpolitikai céljaihoz:

  • 2030-ig 15%-os CO2 kibocsátás-csökkentés 2015-höz képest (Budapest Klímastratégiája, 2018)

  • Figyelembe véve az EU-s irányelvet Budapestnek törekednie kell, hogy 2025-ig a települési szilárd hulladék hasznosítási aránya közelítsen az 55%-hoz (összhangban az Európai Unió 2018-ban módosított hulladék keretirányelvében megfogalmazott célokkal)

  • 2035-ig a lerakással ártalmatlanított hulladék összes kezelt települési hulladékon belüli arányának 10%-ra csökkentése (összhangban az Európai Unió 2018-ban módosított hulladéklerakó irányelvében megfogalmazott célokkal)

2. Prioritás: Klímaváltozáshoz történő

Prioritás háttere

Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás képességének növelésére és az kimondja, hogy a felkészültséget és a kapacitást az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelemben nemcsak nemzeti és uniós szinten, de helyi szinten is növelni szükséges. Az európai zöld megállapodás szintén fontos célként jelöli meg a klímaadaptációt, és tervezi, hogy ambiciózusabb alkalmazkodási stratégiát fogadtat el a jövőben. Budapest Klímastratégiája az adaptáció területén a követező célkitűzéseket fogalmazza meg:

  • A zöldfelületi rendszer fejlesztése

  • Hősziget-hatás mérséklése az épített környezetben

  • Árvízvédelmi rendszer fejlesztése, víztakarékosság, villámárvizek elleni védekezés

  • A szélsőséges időjárási eseményekre, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülés

  • Természeti és táji értékek sérülékenységének csökkentése

  • Az épített értékek, turisztikai desztinációk sérülékenységének csökkentése

Prioritás célja

A prioritás alatt felsorolt intézkedések és projektek hozzájárulnak Budapest klíma-adaptációs céljához:

• Budapest célja, hogy 2030-ra 9 m2 közpark, közkert jusson egy lakosra és a város zöldfelület-intenzitás értéke növekedjen.

A tervezett alkalmazkodási intézkedések komplex – a környezetvédelem, az élőhelyek védelme, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a zöldfelület fejlesztés – integrált megközelítésével valósulnak meg egy-egy projekten belül. A városi kék-zöld infrastruktúrák összehangolt fejlesztésével a következő célok érhetők el:

3. prioritás: Alacsony kibocsátású városi mobilitás

Prioritás háttere

A 2019-ben elfogadott európai zöld megállapodás klímacéljainak elérésében kitüntetett szerepe van a közlekedés kibocsátás-csökkentésének, ezért a Bizottság jelenleg egy átfogó fenntartható és smart mobilitási stratégiát dolgoz ki, mely minden közlekedési módra meghatározza az emissziós célértékeket. Az EU 2030-ig szóló hosszú távú mobilitási terve (Fehér könyv, 201116) szerint a közlekedésnek kevesebb és tisztább energiát kell felhasználnia, jobban kell gazdálkodnia a korszerű infrastruktúrával, valamint csökkentenie kell a környezetre gyakorolt káros hatását. Az Európai Unióban a városi mobilitás adja az összes közúti közlekedés CO2 kibocsátásának 40%-át és az közlekedési tevékenységből származó egyéb szennyezőanyagok 70%-át. A torlódások, a balesetek és a szennyezés mind olyan negatív externáliák, amik a jelentős társadalmi, gazdasági, környezeti hatások és közvetett költségek miatt a közlekedésfejlesztést az európai nagyvárosokban szinte mindenhol a legfontosabb kérdéssé teszik. A jól működő városi közlekedés a gazdasági versenyképesség, növekedés meghatározó tényezője, de biztosítja a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést is.

Prioritás célja

 

A prioritás alatt felsorolt intézkedések és projektek hozzájárulnak Budapest alábbi mobilitási céljainak eléréséhez:

  • Budapest célja, hogy 2030-ra a közösségi közlekedés részaránya a közlekedési munkamegosztásban (utaskm % alapú modal-split) elérje az 50%-ot (2014: 45%), a személygépjármű forgalom aránya 30%-ra csökkenjen (2014: 42%), a gyalogos mód 5%-ra (2014: 2%), a kerékpáros közlekedési mód pedig 15%-ra (2014: 11%) emelkedjen (BMT, 2019)

  • Budapest célja, hogy a közlekedési infrastruktúrák energiahatékonyságának javításával, a környezetbarát közlekedési módok támogatásával és fejlesztésével 2030-ra 3%-kal csökkenjen az ágazat ÜHG kibocsátás szintje 2015-höz képest (Budapest Klímastratégiája, 2018).

  • Súlyos sérüléses kimenetelű közúti balesetek, illetve a halálos kimenetelű közúti balesetek számának 50%- kal történő csökkentése 2030-ra a 2017 évi bázisértékekhez képest (célérték 2030-ra: maximum 458 súlyos baleset/év és maximum 24 halálos kimenetelű baleset/év). A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy az intézkedések felgyorsításával mielőbb elérje a kitűzött célértékeket, és a megfogalmazott indikátorokon felül nullára csökkentse a súlyos sérüléses, és különösen a halálos kimenetelű közúti balesetek számát.

 

4. prioritás: Esélyteremtő szolgáltatások

Prioritás háttere

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017-ben kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér 20 kulcsfontosságú elvet és jogot fogalmaz meg a méltányosság és a társadalmi igazságosság érvényre juttatása érdekében, a következő három fejezetbe csoportosítva:

  • esélyegyenlőség és a munkavállalási jog;

  • tisztességes munkafeltételek;

  • szociális védelem és társadalmi befogadás.

Az Európai Unió kohéziós politikájának 5 beruházási prioritása közül a „Szociálisabb Európa” a szociális jogok európai pillérének megvalósítását támogatja, ezáltal biztosítva az uniós források felhasználását a következő fővárosi fejlesztési célokhoz illeszkedő területeken:

  • 1. Oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás
  • 2. Nemek közötti egyenlőség
  • 3. Esélyegyenlőség
  • 4. A foglalkoztatás aktív támogatása, mely kitér arra is, hogy mindenki időben személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához.
  • 11. Gyermekgondozás és a gyermekek támogatása, mely kitér arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek meghatározott intézkedésekben részesüljenek az esélyegyenlőség javítása érdekében.
  • 16. Egészségügyi ellátás; mely kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy kellő időben nyújtott és megfizethető – megelőzési, illetve gyógyítási célú – egészségügyi ellátásban részesüljön.
  • 17. A fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadása, mely kitér arra is, hogy a fogyatékossággal élő személyek olyan szolgáltatásokat kapjanak, amelyek lehetővé teszik részvételüket a munkaerőpiacon és a társadalomban.
  • 18. Tartós ápolás-gondozás, azaz mindenkinek joga van megfizethető, hosszú távú, minőségi ápolási-gondozási szolgáltatásokat igénybe venni, különös tekintettel az otthoni ápolásra és a közösségi alapú szolgáltatásokra.
  • 19. Lakhatás és segítségnyújtás a hajléktalanok számára: a rászorulók számára hozzáférést kell biztosítani jó minőségű szociális lakásokhoz vagy lakhatási támogatáshoz, valamint a hajléktalanok számára megfelelő elszállásolást és szolgáltatásokat kell biztosítani társadalmi befogadásuk előmozdítása érdekében.

A prioritás célja

Budapest stratégiai célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a társadalmi szolidaritás erősítése. A szolidaritás egyik leglényegesebb eleme a szegénység és a hajléktalanság elleni küzdelem, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének biztosítása. A következő célok mentén történt meg az intézkedések kialakítása:

  • Magas színvonalú hátránykiegyenlítő szolgáltatások biztosítása: idősellátás és hajléktalan ellátás infrastrukturális hátterének fejlesztése, Elsőként lakhatás program folytatás a hajléktalanságból való kilépés támogatására; fiatalok életesélyeinek javítása; krízishelyzetek kezelésére szolgáló lakás- és intézményi kapacitások biztosítása

  • Foglalkoztatási esélyek javítása komplex programokkal különböző célcsoportokban (idősek, hajléktalanok, hátrányos helyzetűek)

  • Egészségmegőrzés feltételeinek javítása: informatikai szolgáltatások és kooperatív megoldások a megelőzés, betegirányítás, szakemberpótlás és tele-medicina területén; fővárosi gyógyfürdők fejlesztése

  • Képzett, a szolgáltatások működtetéséhez szükséges munkaerő biztosítása: képzési, továbbképzési programok, módszertani fejlesztések, szociális ágazatban komplex programok a szociálisan rászorulók képzésével, lakhatási feltételek biztosításával a munkaerőpótlás biztosítására

5. prioritás: Versenyképesség, okos gazdaság

Prioritás háttere

Az Európai Unió versenyképességének globális szinten való javítása az Unió egyik legnagyobb kihívása és legfontosabb célja, melyben a várostérségek szerepe – gazdasági és legfőképp innovációban betöltött súlyuk miatt – meghatározó. Az Európai Unió Regionális Versenyképességi Indexe (RCI, 201922) alapján Budapest és várostérsége jelentős lemaradásban van a versenytársként emlegetett V4 fővárosi térségekhez képest. A háromévente publikált indikátor egyik fontos célja, hogy a tagországok 2021-2027 közötti programozási munkáját támogassa. A több dimenzióból összeálló, komplex indikátor számos olyan vonatkozásban ad alacsony pontszámot Budapestnek – pl. egészségügy, kormányzás, oktatás – ahol jelenleg a Fővárosi Önkormányzat nem vagy csak az érdekérvényesítés szintjén tud fellépni.

Budapest elsősorban a hatáskörébe tartozó közszolgáltatások minőségi és smart fejlesztésével, saját szervezeti és eljárásrendi fejlesztéseivel, a közszférában keletkező adatok megosztásával tud hozzájárulni az üzleti környezet javításához. E mellett kezdeményező szerepet vállal a városi kihívásokhoz kapcsolódó innovatív megoldások támogatása területén és a kormány partnere kíván lenni a vállalkozások termelékenységét is növelő digitális átállás előmozdításában. Mindezek a célok megjelennek a Budapest Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Stratégiájában (2015-2021, felülvizsgálat:201923), illetve Budapest okos város keretstratégiájában (201924).

A 2021-2027 közötti időszak alapvető gondolata a „misszióvezérelt” innováció, ami praktikusan azt jelenti Budapest szempontjából, hogy a város maga egy lehetőséget teremtő platform, a problémák, kihívások megfogalmazásával, megjelenítésével is gerjesztheti, és terelheti fontos városi kérdések irányába az innovációt, a szereplők közötti kapcsolatot a különböző platformokon keresztül erősítheti. De eszközeivel segíti az itt jelentkező új igények korai felismerését, értékelését és a felskálázás folyamatát, ehhez biztosítja az innováció számára szükséges hozzáférést, többek között a közadatok esetében.

Prioritás célja

A prioritás alatt felsorolt intézkedések és projektek hozzájárulnak Budapest alábbi gazdasági céljainak eléréséhez:

• Budapest 2030-ig Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon, azaz mind gazdasági ereje (GDP), mind jövedelemtermelő képessége (GDP/fő), mind a foglalkoztatás (15-64 évesek foglalkoztatási rátája) tekintetében vezető helyet foglaljon el a szomszédos országok és a Visegrádi országok gazdasági centrumai (fővárosi régiói) között. (Budapest Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Stratégiája 2015- 2021)

Az intézkedések az városi kihívások innovációs folyamatokba való becsatornázásra, a digitális átállásra és a fenntartható, felelős turizmus feltételeinek megteremtésére irányulnak:

  • Digitális átállás támogatása a KKV szektorban: a vállalkozói szektorban a digitális technológiák integrálásának, a digitális készségek javításának támogatása; korszerű vállalkozási technikák és üzleti folyamatok megismertetése.

  • Városi laboratóriumok: nyílt innováció folyamatainak szervezése – ebben a városi kihívások kiemelt kezelése; városi innovációs platform; tudásipar aktívabb bevonása a városmenedzsmentbe és városi szolgáltatások megújításába.

  • Nyílt közadatokra vonatkozó politika kialakítása: adatplatform kiépítése

  • Fenntartható turizmust és a szolgáltatások minőségi fejlesztését támogató eszközök és feltételrendszer kialakítása – ebben a környezetterhelést csökkentő fejlesztések és digitalizáció kiemelt szerepe.